|
|
 |
Arany János
|
Amikor Ferenc József 1857-ben első alkalommal látogatott Magyarországra, Arany Jánost kérték fel, hogy írjon egy dicsőítő verset az uralkodóhoz.
Aranyban mélyen élt az aradi vértanúk és barátja Petőfi Sándor emléke, így visszautasította a felkérést.
Bár a vers időbelisége nem bizonyított, de a költő a császárral szembeni akkori ellenérzéseit a „Walesi bárdok„ című balladájában fogalmazta meg.
Az uralkodó elismerve Arany János költői munkásságát, 1866-ban Arany Érdemkereszttel tüntette ki.
Az érdemkeresztet a költő nem akarta elfogadni, ezért értesítette a belügyminisztert, hogy visszautasítja azt. A megkeresésére hamar választ kapott, hogy nem teheti meg, mert a kitüntetést már „leközölték”.
Ezután nem tehetett egyebet, minthogy a kitüntetés mellé írt egy fricskát, és a fiókjában felbontatlanul őrizte együtt mindkettőt, melyeket a halála után találtak meg.
|
|
|
